Egyszer volt egy lovas csapat,
Betörtek egy faluba,
Megölték a férfiakat,
S elvitték a lányokat.
Este van már, késő este,
Minden rablány alszik már,
Csak egy rablány van még ébren,
Kinek szíve nagyon fáj.
Reggel van már, kora reggel,
Minden rablány ébren már,
Csak egy rablány alszik mélyen,
Kínek szíve mennybe szállt.
Hogyha volna tintám s tollam,
Meg egy darab papírom,
Leirhatnam mit leirni,
Mit leirni fájdalom.
Van egy új sír a temetőben,
Rajta virág s koszorú,
Melette egy szőke fiú,
Kínek szíve szomorú.
Ne szomorkodj szőke fiú,
Hisz ezt te is jól tudod,
Hogy a sírból visszajönni,
Soha többé nem tudok.
Vissza... |
|
